Kora reggel álmos és nyűgös óvódás korú fiúcska néz undorodva a kezében tartott, számomra is felismerhetetlen valamire, miközben az édesanyja lelkesen magyarázza a barátnőjének, hogy végre talált egy óvodát ahol legalább a vegetáriánus étkezés megoldott a gyermeke számára. Igaz ez azzal jár, hogy utazgatniuk kell, és sokba is kerül (ez az én megállapításom), de megéri.
Egy szívfájdalma van még , amit mindenképp szeretne orvosolni, hogy a gyermekorvosuk helyteleníti a döntésüket, ezért másikat keresnek helyette, ez idáig eredménytelenül. Bosszankodva állapítja meg, mennyire nehéz jó gyermekorvost találni.
Miközben hallgatom az anyuka érvelését, nézem a kisfiú hamuszürke arcát, karikás szemeit, és azon tűnődöm, vajon tényleg fontos-e ennek a vékonyka csöppségnek a vega életmód annyira, hogy ezért hajnalok-hajnalán zötykölődjön a nem túl tiszta vonaton?
Eszembe jut az a két év, amikor én is vegán voltam. Csodára számítottam, azt hittem, ha elhagyom az állati eredetű táplálékot sokkal energikusabb, egészségesebb leszek, de tévedtem. Rá kellett jönnöm, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás az egyetlen üdvözítő út a számomra. Természetesen ma is nagyon kevés húst fogyasztok, de változatosan, mindenből a lehetőségeim szerint.
Szigorú vegetáriánusnak vagy vegánnak nevezzük azt, aki a hús mellett más állati eredetű ételt, vagyis tojást és tejterméket sem fogyaszt. (A hal természetesen a húsfélék közé tartozik, így egy vegán halat sem eszik.)
A barátnőm már húsz éve vegetáriánus, de mikor a vegán étkezést megemlítem, hevesen tiltakozni kezd, mondván az olyan macerás, hogy képtelenség lenne kivitelezni, és a süteményekről sem szívesen mondana le. Amit megtudok érteni. Azt is tudom róla, hogy a családjának elkészíti a húsos ételeket, pedig főleg erkölcsi-lelki okok miatt lett vegetáriánus.
Akár hiszik, akár nem én is tisztelem az élet minden formáját, de elfogadtam, hogy Isten mindenevőnek teremtette az embert. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy a csak növényi eredetű táplálék nem mindenkinek elegendő. Állandósult fáradékonyságom, levertségem, gyomor és egyéb problémáim azzal, hogy orvosom tanácsára újra beiktattam étkezéseimbe az állati eredetű táplálékot, fokozatosan megszűntek. Újra kerek a világ számomra
Ha nem élvezetből, kéjből ölsz, hanem az életben maradásod érdekében, az az élet körforgásának a része. Van egy rossz hírem azoknak akik lelkiismereti okokból vegánok, mégpedig az, hogy a növények is élőlények és bizonyítottan éreznek, ha nem is olyan intenzíven, mint az állatok. Ugye nem szeretnének áttérni a fényevésre?
A vadászatot, mint sportot, szórakozást elítélem, de mint élelem szerzést elfogadom, ha ez az állat tiszteletével párosul. Emlékezzünk csak vissza a történelemből tanultakra, arra hogyan vadásztak őseink. Ők még értették az ősi törvényt, csak annyit vettek el a „nagy közösből” amire valóban szükségük volt. és a természet évről évre megújulhatott.
Most viszont kidobáljuk a felesleget, és álszent módon vegán étrendet követünk, mert ez most a trendi, de szemet hunyunk a környezetünkben élő éhező gyermekek láttán.
Egy nagyon kedves filozófia tanárom mondta, hogy minden étkezést áldozatnak kellene tekintenünk és tisztelni az ételünket, mint azt valaha a nagyszüleink tették.